Góg Anikó „Krézi” figurája tart görbe tükröt az óvodával szembeni igényekkel kapcsolatban. A szarkasztikus humorban bővelkedő, érzékletesen előadott monológ – valójában egy párbeszéd egyik felének kihangosítása -, találóan összeállított sűrítménye azoknak az elképzeléseknek, amilyen elvárásokkal fordul a társadalom az óvoda felé. Az elérni szándékozott hatás kedvéért persze itt-ott némi túlzás is felbukkan Krézi mondataiban, ezt el kell ismernünk, azonban bizton állíthatjuk, hogy olyasmi, ami még soha senkinél nem merült fel, bizony egy sincs!
Nem vitás, biztos minden szülő és minden óvoda jót akar a gyereknek. Viszont tudjuk jól, hogy jóból is megárt a sok, és azt is, hogy nem minden álom válhat valóra. Az óvoda sokat tehet a gyerekek fejlődéséért, de nem mindenható. Hogy valójában mire is való és mire jó az óvoda, arról rövidesen jelentkezünk egy gondolatébresztő összefoglalóval.
Jó szórakozást és elgondolkodást kívánunk!
Itt elérhető a gondolatébresztő cikk:
