Mi folyik az óvodában?
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy kis falusi óvoda. Oda jártam én is, fiam is, sok szép emléket szerezve. Ahogy telt-múlt az idő ez a kis, 3 csoportos óvoda 11 csoportossá fejlődött, megszépült, megújult, a gyerekek és a szülők nagy örömére.
De mi is jut eszünkbe az óvoda szó kapcsán? Gondtalan gyerekkor, játék, óvó nénik, dadus néni, ovis barátok.
„Óvoda, óvoda, de sok gyerek jár oda.” A legtöbb gyermek első szocializációs közege, mikor kilép a családból. Nagyon fontos és meghatározó, hogy milyen élményeket szerez, hogy emlékszik majd vissza erre a 3-4 évre.
Néhány idézet elballagott gyerekek szájából egy olyan könyvecskéből, amiből 35 darab van csak az egész országban:
„Szeretek a társaimmal, az óvó nénikkel játszani, szeretnek engem. Sok mesét mesélnek, verset mondunk, énekelünk vagy fejtörő feladatokat játszunk.” „Nekem a legnagyobb élményem egy buszos, kastélylátogatós nap volt. Ekkor ültem először buszon. Ez teljesen más kirándulás volt, mint mikor a családdal megyünk.” „Anya! Nem szeretnék még iskolába menni! Szerintem az óvó nénik is megtaníthatnának olvasni és számolni.” „Szeretem az ovit, mert finomak az ételek, mert mindig szép kézműves dolgokat készítünk, mert megismertem a Sakkpalotát.”
Szülők visszatekintése az óvodára a titkos könyvből idézve:
„Nem volt könnyű Anyának lenni, mikor szeptemberben, a hosszú itthon töltött évek után, a legkisebb királyfit útnak kellett engedni. Mivel csodálatos óvó nénik és dadus néni keze közé került, hamar beszokott. Mindig nyugalom, vidámság, játék és sok változatos feladat fogadta. Csuda klassz 4 év volt.” „Nagyon szerette gyermekem a közös élményeket (kutyás bemutató, kirándulások, séták, játszóterezések) és ünnepeket (farsang, Apák napja).” „A mesék szárnyán, a színes ceruzák tengerében a maszatos gyermekrajzok, és a közös játék által formálódott kis egyéniségük és csapattá formálódtak. Kedves szóval és némi varázserővel minden probléma orvosolva volt.” „Öröm volt hallgatni nap mint nap, ahogyan vidáman mesélte gyermekem, mi minden szép és jó történt vele az oviban, mennyi érdekeset látott, hallott, tapasztalt. Minden hónap tele volt élménnyel, tennivalóval, mókával és szeretettel. Az apró pici lányból iskolára felkészült kishölgy lett. „
Ezekből a titkos idézetekből is kiderül néhány dolog, ami azt mutatja, hogy mi folyik a mi óvodánkban, de most a mesélés nem egy kitalált történet lesz, hanem valóságossá válik.
Minden óvoda legfőbb feladata, hogy elősegítse a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását, testi-lelki szükségleteinek kielégítését szeretetteljes légkörben. Védő-szociális-nevelő-személyiségfejlesztő funkciót lát el. Egészséges életmód alakításánál az óvoda ellátja a gyermek gondozási feladatait, kielégíti testi szükségleteit. Prevenciós és korrekciós feladatokat is ellát. Érzelmi, erkölcsi, értékorientált közösségi nevelés területén az óvoda segíti a gyermek szociális fejlődését, magyarságtudatának, éntudatának alakulását. Anyanyelvi, értelmi fejlesztésnél igyekszik az óvodai nevelés helyes mintát adni a beszédfejlődéshez, és élményeket, ismereteket biztosítani érzékelésük, észlelésük, emlékezetük, figyelmük, képzeletük, gondolkodásuk, alkotóképességük fejlődéséhez. Cél a hátrányok csökkentése és az eltérő ütemű gyermekek fejlesztése is.
Mindezek milyen tevékenységi formákban valósulnak meg?
Játék, mese, vers, ének, zene, énekes játék, tánc, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése, munka, tevékenységekben megvalósuló tanulásban.
A teljesség igénye nélkül a mi óvodánkból lássunk példákat egy nevelési évből, „MI FOLYIK AZ ÓVODÁBAN?”
Egészséges, életerős, vidám gyermekek töltik meg az óvodát, s az egészséges életmód szokásainak kialakítása elsődleges cél.
Egészség megőrző hetekben beszélgetünk a védőnő, orvosok, mentősök munkájáról, elsétálunk rendelőikhez. Érkezik fogápolási szakember, aki játékosan megmutatja a helyes fogmosást. Az egészséges táplálkozási szokások kialakulásáért is sokat tesz az óvoda a változatos ételek készítésével, a napi gyümölcs-, zöldségfogyasztással. A szabad levegőn való naponkénti játék, séták, mozgások fejlesztik a tüdőt, mozgáskoordinációt, kitartást, az egész személyiséget.
Parasport napját február 22-én tartják. Óvodánkban ehhez kapcsolódva volt már egy napos program, hogy sérült emberrel beszélgethettek a kicsik, de volt egész projekthét, amikor minden érzékszerv sérülésére 1-1 napot szántak és ilyen játékokat, eszközöket próbálhattak ki a gyerekek (Braille írógép, vakoknak szánt társasjáték, kerekes székes táblák keresése sétánk során, suttogós játék, kéz nélkül rajzolás, paralimpikonok gyűjtése…). Egymás-, a másság elfogadásának egy nagyon szép példája ez.
Környezettudatosság ajövőnk szempontjából egyre sürgetőbb. Igyekszünk fontos értékké tenni ezeket a gyerekekben.
Szüret idején minden csoport szőlős, almás énekekkel, versekkel készül. A nagyobbak csoportszinten részt vesznek a községi szüreti felvonuláson, kocsikon, szekereken ülve, népi viseletbe öltözve. A felvonulás megállóhelyein leszállnak és játékfűzésükkel megörvendeztetik az falu népét. Köszönetképpen pogácsával, gyümölccsel, üdítővel kínálják meg az ovisokat, akiknek ez hatalmas élmény, hogy ott vonulhatnak a sok lovas között, és szerepelhetnek a nagy népi együttessel. Ekkortájt van az oviszüret is, amikor mindenki hoz egy-két fürt szőlőt, amit a dadus nénik préselnek. Ezt nézik a gyerekek, és közben énekelnek, táncolnak. Jól megérdemelt jutalomként mindenkinek jár egy-egy pohár must.
Betakarítás a veteményeskertben is nagy élmény a gyerekeknek. Csoportjaink elmennek egy-egy helybéli gazda kertjébe, és segítenek leszedni a még kint lévő terményeket. Közben ismerkednek a kerti eszközökkel, növényekkel.
Savanyítások, aszalások, őszi termések idején az egész óvoda illatárban úszik. Szívesen vagdossák, aprítják a gyerekek a zöldségeket, amiből kis üvegekbe eltéve savanyúság lesz, ajándékba a családnak. Almát is szoktunk aszalni, vagy sütőben megsütni, mint régen dédszüleink tették a sparhelten. Jóízűen fogyasztják el azt a gyerekek, amivel ők dolgoztak. A csoportok öltözőit ilyentájt ötletes termésfigurák, töklámpások díszítik.
Sándor-József-Benedek napja után megindul a magvetés, kertészkedés az óvodában is. Ládákba, újrahasznosított gurigákba, kis cserepekbe, magas ágyásokba retek, borsó, bab, virágmagok, dughagymák kerülnek. Otthonról sok szülő küld be epertövet, hajtatott rozmaringot, mentát, citromfüvet, zsályát… mindenféle gyógynövényt, melyet a gyerekek a kis szerszámaikkal szívesen ültetnek, locsolnak, nézegetik növekedésüket.
Víz-Föld-Madarak-fák projektheteken még nagyobb hangsúlyt fektet az óvoda a környezetvédelemre, a környezettudatos életmódra, a természet szeretetére. Egész évben figyelnek arra, hogy takarékoskodjanak a vízzel, villannyal, gázzal. Rendben tartják és tartatják a csoportszobát, öltözőt, mosdót, udvart, az óvoda környékét a kialakított szokás és szabályrendszerrel. Érzékenyítik a gyerekeket a növény- és állatvédelemre, gondozásra. Rendszeres sétákat tesznek tó-, patakpartra, figyelik környezetüket. Télen minden csoport madáretetővel, madárgolyóval gondoskodik az itt telelő madarak ellátásáról. Tavasszal madárodúk, madáritatók, rovarlakások kerülnek kihelyezésre. Kézműves foglalkozásokon újrahasznosítják az újságot, WC-gurigát, műanyag flakonokat, üvegeket és szép díszek, hasznos dolgok készülnek belőlük.
Művészetekre való nevelésük fejleszti személyiségük egészét.
Az Országos Könyvtári Napok Programsorozatba is bekapcsolódik óvodánk október elején. Ekkor papírszínházi előadással, könyvtárlátogatással, meséléssel, aszfaltrajzolással kedveskednek az ovisoknak a könyvtár dolgozói, akikkel szomszédságban van az óvodánk. Velük és a faluházunkkal is szoros kapcsolatot ápolunk.
Kiállításokra, mesejátékokra, pantomim előadásra, koncertekre szoktunk átmenni hozzájuk. Mindig nagy szeretettel várják és fogadják a gyerekeket, akik aztán viszik a szüleiket is a kiállítást megnézni, a diavetítős-papírszínházas mesélős estekre.
Az állatok védelme érzelmi nevelésük, lelki világuk része.
Az Állatok világnapja hetében rendszeres programunk a kutyás bemutató. Ekkor egy olyan kutyás csapat érkezik az óvodába, akik érzékenyítik a gyerekeket a felelős állattartásra, megismertetik őket a kutyák kommunikációjával, a velük való bánással, idegen kutyákkal való találkozással. Türelemmel vesznek részt a kutyusok a sok kis ovis közt a simogatásban, lábak alatti alagutas átbújásban, jutifalat keresésében… Közeli tanyákra, több állatot tartó családokhoz is el szoktak ilyenkor sétálni a csoportok, ami maradandó élményt jelent.
Édes-mézes nap ősz végén szokott lenni, mikor a méhészek és méhek fontos feladatáról beszélgetünk. Eljön az óvodába egy méhész, aki az élménybeszámolóin, nagy szaktudásán, eszközein keresztül még közelebb hozza a témát a gyerekekhez. Többféle mézet kóstolhatnak ilyenkor a kicsik és ezekből készül a karácsonyi mézeskalács is.
„Aki a múltat nem becsüli, a jövőjét sem érdemli”- mondta államalapítónk, Szent István. Községünk hagyományait kicsiben ápolja az óvoda is. Ezek a hétköznapok után, ünnepeket varázsolnak.
Hagyományok napja programunk egy egész napos rendezvény, mikor a gyerekek népi kézműves dolgot készítenek, népi mondókát tanulgatnak, helyi gyermekjátékot játszanak, néptáncolnak-táncházaznak, népmesét hallgatnak, népi játszóházas játékokkal játszanak, és ellátogatnak a közeli Tájházba. Ott megismerkednek sok régi, értékes eszközzel (mángorló, sublót…), ruhadarabbal (kacamajka, bodros kendő…), életmóddal (kovács, cipész, gazda). Ezt még az koronázza meg, ha szüleikkel is elmennek a hétvégi Tájházi napos rendezvényre.
Novemberben több száz embert, ovist és szüleiket megmozgató programunk Márton napi libahetünk zárásaként a Márton-napi lámpás felvonulás. Püspökünk hetében minden csoport megismerkedik a legendával, sok libás mesével, mondókával, énekkel. Ezeket mondva péntek délután összegyűlik a sok kicsi óvodás és a hozzájuk tartozó családok, az elkészült kis libalámpásukat hozva, és elindul a menet a falu közepén egy nagy sétát téve. Az egyik megállónál az óvodai dolgozók sütikkel, zsíros kenyérrel, teával fogadják a menet résztvevőit. Az est zárásaként táncház, koncert várja a lelkes csoportokat.
December az egyik legmozgalmasabb hónapunk, mert egyik programot követi a másik. Az adventi koszorú és az adventi gyertyaláng indítja el a téli ünnepkört. Minden csoport készít adventi koszorút. E négy szál gyertyát hétről-hétre énekelve egy csoport gyújtja meg, ellátogatva az összes többi csoporthoz. Közösen éneklik a gyerekek-felnőttek az Adventi hírnök kezdetű dalocskát, mindig eggyel több versszakkal, míg az utolsó gyertyán is fellobbannak a fények, jelezve, hogy itt a karácsony. Közben ám más is történik még! Adventi színezővel számlálgatják a gyerekek hányat kell még aludni a nagy napig.
Ha még sok lenne hátra, hát akkor jön a hosszú szakállú, kedves, öreg Mikulás, aki megörvendezteti a gyerekeket egy-egy csomaggal, de előtte rendesen ki kell ám tisztítaniuk a csizmájukat a gyerekeknek!
Következő héten már ültetik is az óvodások a Luca napi búzát, amit figyelgetnek, hogy az elkövetkező évre milyen termés várható, majd felkerül a karácsonyi asztalra is.
Ovikarácsony napján mindenki a legszebb ruháját veszi fel, a legjobb gyermek lesz, mert a szépen feldíszített fa alatt egyszer csak ott teremnek az ajándékok, amiket már izgatottan várnak a kis csemeték. Aznap ünnepi teríték, ünnepi ebéd van.
Újév napját még otthon töltik a gyerekek, de az első oviba érkezők újévi jókívánságokkal köszöntik egymást.
Január 6-án, a Háromkirályok napján folytatódik karácsony története. Majd 30 évet ugorva az időben ugyanezen a napon Vízkereszt napjakor, keresztelkedik meg Jézus a Jordán vizében. Ez a nap, a karácsonyi ünnepkör zárónapja, eltűnik a karácsonyfa a csoportokból, és kezdődik a csoportszobák feldíszítése a farsangra.
Bálint napot, a verebek párválasztó napját az óvoda egyes csoportjai úgy tartják meg, hogy egy kis virágot vagy szívecskét ajándékoznak egymásnak a gyerekek.
Farsang időszakában álarcokat készítenek a gyerekek, jelmezekbe bújnak. Jelmezes játékokat játszanak, táncmulatságokat rendeznek. A nagy evés-ivások a régi emberek szerint elősegítették az év bőségét. A farsangi fánk elmaradhatatlan része az ovifarsangnak is, majd jön a húshagyó kedd és a böjt.
Húsvéti szokásként a lányok tojást festenek az élet megújulásának jelképeként, a fiúk locsolóverssel készülnek. Együtt húsvéti határjárásra indul a csoport, ahol elrejtett tojásokat keresnek, ahogy az asszonyok is keresték húsvétkor Jézus testét.
Magyarságtudatuk kialakításában legfontosabbak a magyar népmesék, magyar költők versei, népi mondókák, ünnepeink.
Nemzeti ünnepeink legfontosabbja óvodás szinten március 15. Ellátogatnak a település 3 helyszínére is nemzeti színű zászlókkal, szalagokkal, ahol 48-as honvéd, tábornok járt, így fejezve ki tiszteletüket az ősöknek és nagyjainknak.
A család és az óvoda kapcsolatát erősíti a Sportnap az Anyák-napja, Apák-napja, Év végi szülős kirándulások, Játékos évzárók. Ilyenkor a kis köszöntőkön túl együtt körjátékozik, sorversenyezik, beszélget a sok család.
Tehetséggondozó programokkal olyan lehetőségekhez jutnak a gyerekek, amelyek kreativitásra, önkifejezésre adnak lehetőséget. Az Így tedd rá tulipánjaival táncolnak, éneklik a népi játékfűzéseket. Megismerik a Sakkpalota meséjét, szereplőit. Számlálgatják a bábukat, keresik helyüket a táblán. Ők is lépegethetnek az óriás sakkszőnyegen, mint Futi Futó vagy Bumm Bástya.
A varázsmesémnek itt vége. Aki nem hiszi, járjon utána, jöjjön el a mi kis falunkba és nézze meg „MI FOLYIK AZ ÓVODÁBAN?”
